Képi világomban barlang- és sziklarajzok, valamint ősműveltségek kódolt üzenetei felé fordulok. Ezek kibontása és továbbértelmezése nyomán születnek festményeim. Ezt úgy tudnám megfogalmazni: mintha egy valamikor elkezdett mondatot most folytatnék… Festészetemmel saját – korlátokat feszegető – hagyományainkat úgy követem, hogy egy magam által kidolgozott pasztózus felületet használok alapul. S néha még más anyagokat is bedolgozok, mint például kenderkötelet, különféle típusú fából készült elemeket, saját magam által készített merített papírt stb. A fa plasztikák iránti vonzalmam bizonyára régmúltban gyökerezik, hiszen édesapám műhelyében rengeteg feldolgozásra váró, illetve különféle megmunkált fa vett körül. Több szobrom készítése során alkalmazom a pásztorművészetből jól ismert ólomberakásos technikát. Ez arra is jó példa, hogy lássuk, miként tud szervesen átlényegülni, beépülni egy népművészeti megoldás az úgynevezett “magas Művészetbe” – használati eszközök helyett esztétikai objektumokon élni tovább.